Utolsó frissítés: 2021-02-08

Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum?

3. kötet: Trianon bosszúja


1. kötet Trianon történelmi tévedése
Részletesen leírom amit Trianonról (1920. június 4.) tudni illik, kifejtem, hogy Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség, és újszerűen bemutatom, hogy a Történeti-Magyarország területén belül miként húzták meg Csonka-Magyarország határát, és hogyan szabdalták szét az utódállamok az ezer éves Történeti-Magyarország testét.

2. kötet A trianoni diktátum korrigálása
Célom annak ismertetése, hogyan lehetett enyhíteni az első kötetben (Trianon történelmi tévedése) részletezett békediktátum hatalmas tévedésein. Milyen lehetőségei voltak és azt hogyan használták ki a húszas, harmincas évek politikusai? Áttekintést adok az 1920–1941 közötti időszakban véghezvitt okos, türelmes, szerteágazó és gigászi tevékenységről, amely elvezetett az elcsatolt területek több, mint a felének a visszaszerzéséhez. Ez végre meghozta a kitartás gyümölcsét a magyarság számára, felborult az addig erőszakkal fenntartott status quó, és a magyar politika helyzetfelismerése a magyarlakta területek visszaszerzését eredményezte. Magyarország területe 93,1-ről 172,2 ezer km²-re nőtt, azaz a Történelmi-Magyarország jó fele visszatért – 52,9%. A 9 300 000 (Trianonkor 7 000 000) lakos 14.683 300-ra bővült. 1941-re nagyjából kialakult a magyar etnikai határ, amit az antant urai nem vettek figyelembe a nagyban hirdetett elveik ellenére sem. Elemzem, lett volna-e még lehetőség több területet visszaszerezni, vagy máshonnan (például Ukrajnából) pótolni magunkat? Rávilágítok arra is, hogy ez a siker mennyire tette kiszolgáltatottá Magyarországot.

3. kötet Trianon bosszúja
A kötet címében is kifejezi a mondanivalót. Rávilágítok, hogy amelyik ország részesült Trianonkor (1920) a Történeti-Magyarország területéből, az 1941-ig vagy megszűnt (Ausztria, Lengyelország. Fiumei Szabadállam), vagy felbomlott (Csehszlovákia, Jugoszlávia), egy pedig alaposan megcsonkult (Románia). Egyedül Magyarország területe növekedett.

+1 kötet A párizsi diktátum és kudarca
A ráadás kötetben azt fogom bemutatni, hogy az 1941-ig visszatért területeket miért nem tudtuk megtartani. Ugyanakkor azt is elemzem, hogy az újabb békeparancs (Párizs, 1947. február 10.) sem oldotta meg a problémákat a Kárpát-medencében, azóta is folyamatos az országok megszűnése (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió), újak alakulása, a határok változása. És továbbra sincs nyugalom. (Megjelenik: a párizsi békeparancs 75. évfordulója előtt, 2021 októberében).

A könyveket a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület adja ki és forgalmazza (tel: +36/30/353 4565; e-mail: batarzsbotond@freemail.hu). A mondanivalót számtalan térkép, színes és fekete–fehér kép, bélyeg, bélyegző, emlékív, képeslap illusztrálja.



Trianon bosszúja

TARTALOM
Előszó

Történeti áttekintés
6. fejezet
A Történeti-Magyarország területéből részesült országok dicstelen sorsa is a trianoni békediktátum igazságtalanságát bizonyítja
„Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”. (Apponyi Albert)
6.1. Trianon után minden nemzet, nemzetiség mindenki ellen
„Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” (Stanley Baldwin (1867–1947) brit miniszterelnök)
6.2. Az egyes államok és a Magyar Királyság viszonya az első világháború utáni időszakban (1941-ig)
„Ez nem béke, csak fegyverszünet húsz évre” (Ferdinand Foch francia marsall, főparancsnok)
Felhasznált irodalom6.3.1. Cseh–Szlovákia létrehozásától (1918. november 14.) megszűnéséig (140.500 km²; 1939. március 15.; a Harmadik Német Birodalom, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország osztoztak rajta)
„Ugyanez történt a csehekkel és szlovákokkal, akik kissé elhamarkodottan döntöttek úgy 1918-ban, hogy egy közös államban találhatnak helyt maguknak”. (Lucian Boia román történész) „Szlovákia nem egyéb, mint egy mítosz” (A francia külügyminisztérium tanulmányából, 1918.)
6.3.2. A kárpátaljai ruszinok sikertelen küzdelme önazonosságukért
„Kárpátukrajna új Piemontként az egységes Nagy-Ukrajna magva lesz német protektorátus alatt”. (Egy német tábornok 1938. december)
6.3.2.1. Kárpátalja területe, határa, autonómiája
6.3.2.2. Kárpátalját miért vették el Magyarországtól 1920-ban?
6.3.2.3. Kárpátalja lakosságának alakulása
6.3.2.4. Éhezés Kárpátalján a trianoni békediktátum egyik következménye
6.3.2.5. A ruszinok küzdelme önazonosságukért, a huculok küzdelme önállóságukért, a magyarok küzdelme megmaradásukért 1918 végétől
6.4. Nagy-Lengyelország kialakulásától (1918. november 1.) a megszűnéséig (389,500 km²; 1939-ben a Harmadik Nagynémet Birodalom, a Szovjetunió, Szlovákia, Litvánia osztoztak rajta)
„A versailles-i szerződés fattya” (Molotov szovjet külügyminiszter, 1939.)
6.5. Nagy-Románia megteremtésétől (1920. június 4.) megcsonkulásáig (295.000 km²-ből 105.000 km²-el kevesebb; 1940-ben a Szovjetunió, Magyarország és Bulgária kapott belőle)
„Románnak lenni nem nemzethez tartozást, hanem foglalkozást jelent.” (Szólás-mondás Sztálini környezetében)
6.6. Nagy-Szerbia létrehozásától (1918. december 1.) Jugoszlávia darabokra hullásáig (247.000 km²; 1941. április 6.; Horvátország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, a Harmadik Nagynémet Birodalom osztoztak rajta)
„Jugoszlávia nem természetes államalakulat, mindössze történelmi tákolmány.” (Magyar Nemzet – Magazin, 2014. április 12.)
„Mi a szerbek, horvátok és szlovének föderációját akarjuk a horvát nemzet részére külön kormánnyal... Ha nem adnak nekünk elégtételt, akkor az elszakadásra irányuló törekvések nagy európai válság esetén az állam széthullását fogják előidézni.” (Macek, a horvátság vezetője; 1938. tavasza; Revue de Paris)
6.7. A Fiumei Szabadállam kialakulásától (1919. szeptember 12.) a megszűnéséig (25 km²; 1924. január 27-én az Olasz Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság felosztotta)
6.8. Az Osztrák Köztársaság megalakulásától (1918. november 12.) a megszűnéséig (83.800 km²); 1938. március 12-től a Harmadik Német Birodalom része)
6.9. A kisantant erődvonalai Csonka-Magyarország határán
„A románok érdemtelenül kaptak hatalmas területeket a világháború után.” (Vlagyimir Putyin orosz elnök)
6.10. Államférfiak, történészek a trianoni békediktátumról
„Trianon a győztes jogán született, nem volt sem etnikai, sem történelmi, sem földrajzi, sem morális létjogosultsága.” (BZsB)


Felhasznált irodalom

Az Országhatártúra mozgalomról




Képek a könyvbemutatókról



A budapesti meghívó első oldala


A budapesti meghívó hátsó oldala


Bemutatom a könyvet Budapesten


A budapesti közönség egy része


Dedikálok Budapesten


A debreceni meghívó


Bemutatom a könyvet Debrecenben (Kántor Béla szervező társaságában)


Dedikálok Debrecenben