Utolsó frissítés: 2017-12-05

Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum? 1. kötet

A páduai fegyverszünet (1918. november 3.) és napjaink közötti száz évben bekövetkezett
államhatár-változások a Történeti-Magyarország területén

 Az oldal szerkesztése folyamatos.

Megírás alatt

Feldolgozásra váró határvonalak

Észak, északkelet
– Magyar Királyság északi határa (egy része 1939. március 15-től újra Magyarország határa; ma: egy-egy része a mai szlovák-cseh, szlovák-lengyel, szlovák-ukrán határ)
– Trianoni magyar–csehszlovák, román–csehszlovák, csehszlovák–lengyel határ
– Trianon után nemsokkal a lengyel–csehszlovák falucserék
– Trianon után nemsokkal a román–csehszlovák falucserék
– Trianon után Csehszlovákia belső határai és változásai (pl. Kárpátalja)

Csehszlovák kiserődök (kisantant erődrendszere)
A III. Birodalomhoz csatolt terület határa (pl.: Dévény)
A III. Birodalom katonai felvonulási területének határa a mai Szlovákia területén
– 1938-ban visszakapott terület határa (I. bécsi döntés: 1938. november 2.)
– 1939-ben visszakapott terület határa (Kárpátalja; 1939. március 15.)

Árpád-vonal völgyzára (Cziróka-völgy)
– Csehszlovák–lengyel határkiigazítások a müncheni egyezmény következményeként (1938-ban)
– Csehszlovák–lengyel határkiigazítások Csehszlovákia szétesésekor (1939-ben)
– Szlovák–lengyel határkiigazítások Lengyelország lerohanása után (1939-ben)
– Párizsi békediktátum (1947. február 10.) után magyar–csehszlovák (ma: magyar–szlovák), magyar–szovjet (ma: magyar–ukrán), csehszlovák–szovjet (utána szlovák–szovjet, ma: ukrán–szlovák) határ
– Párizsi békediktátum után a csehszlovák–lengyel határ
– Csehország és Szlovákia szétválása után az új határ mentén terület átadása (1997-ben)
Kelet
– Magyar Királyság és a Román Királyság határa 1918. május 7-ig (egy része 1940-től újra Magyarország és Románia közötti határ; ma: Románia belső területén található)
– Magyar Királyság és a Román Királyság határa a bukaresti béke (1918. május 7.) után (ma: Románia belső területén található)
– Trianoni magyar–román határ (megegyezik a párizsi ill. a mai határral)
– Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság határa Trianon után a Bánátban

Nagy-Románia kialakulása
– Károly-vonal (kisantant erődrendszere)

– Szovjet–román határváltozások (három alkalommal)
– 1940-ben visszakapott terület határa (II. bécsi döntés: 1940. augusztus 30.)

Hunyadi-állás körkörösen védhető zászlóaljtámpontjai
Szent László-állás erődítései az ezer éves határon
Árpád-vonal völgyzárai
A Székelyföld körkörösen védhető zászlóaljtámpontjai
Dél
Magyar Királyság déli határa a Román Királyság határától az Osztrák Császárság határáig 1918-ban (egy része 1941. április 11-től újra Magyarország határa; ma: román–szerb ill. magyar–horvát határ)
– Magyar Királyság határa Fiume körül (1918-ban)
– Fiume hovatartozásai 1918 után
– Trianoni magyar–délszláv határ (mely megegyezik a párizsi határral, ill. a mai magyar–szlovén, magyar–horvát, magyar–szerb határral)
– Horvátország és Szerbia belső határának változásai a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (későbbi neve: Jugoszláv Királyság) idejében (többször is)

A kisantant erődrendszere Jugoszláviában
1941-ben – a Délvidék felszabadításakor – kialakult magyar határ
– Szerbia és Horvátország határa a II. világháború alatt
– A délszláv háború után kialakult határok: Szlovénia, Horvátország, Szerbia (1991–1992
)
Nyugat
Magyar Királyság és az Osztrák Császárság ezer éves határa
Trianoni magyar–osztrák határ
– Trianon utáni korrekciós határ (mely megegyezik a párizsi határral, ill. a mai határral)


Érdekesség

A Történeti-Magyarország határának hossza: 4166 km
1941 áprilisában Magyarország határának hossza: 3491 km
A mai Magyarország határának hossza: 2233 km
A megváltozott államhatárok, államszerkezetek hossza: kb. 12.580 km
Ahol sem az államhatár, sem a két oldalán található országok nem változtak: 237 km
Ennyi változás ennyire rövid idő (száz év) alatt ilyen kis területen soha nem fordult elő
a történelemben, hogy kb. 12. 580 km-en változott meg az államhatár, államszerkezet, és
mindössze a 237 kilométeres Kötegyán–Nagylak határszakasz maradt változatlan, és a két
oldalán mindvégig Magyarország, ill. Románia volt (és ma is) található.
Sárgás: kiegészítő határszakasz.
A fehérrel írt határvonalak mind változtak. A pirossal írt trianoni magyar–román
határból az északi rész, a Nagyhódos–Kötegyán szakasz a II. bécsi döntéssel
visszakerült Magyarországhoz, a Kötegyán–Nagylak szakasz maradt változatlan.

 A témával kapcsolatban megjelent írásaimból:

Fiume történetéből
Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon (1919. október 20).
Nagy-Románia kialakulása
A legbátrabb város (Cvitas fortissima) ünnepére Balassagyarmat – (1919. január 29).
Stjepan Radić és a magyarok
A soproni népszavazás kierőszakolása (a velencei egyezmény) 1921. okt. 13.
Létrehozták a független Lengyel Királyságot - 1916. november 5.
A trianoni békediktátumról
A hazatérés napja Zajtán - 1920. július 4.
Románia átállt a II. világháborúban - 1944. augusztus 23.
A felvidéki magyarok jogfosztása - 1945. augusztus 2. - A sokat emlegetett Beneš-dekrétumok következményei a magyarokra nézve
Szlovénia függetlenné vált - 1991. június 25.
Lengyelország Kárpárok-menti határa az utolsó száz évben
Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon - 1919. október 20.
A kisantant létrejötte - 1921. június 7.
Antonescu, a román diktátor
Észak-Erdély felszabadult (A második bécsi döntés) – 1940. augusztus 30.
Jugoszláv Királyság nevet vette fel a délszláv állam - 1929. október 3.
Horvátország kikiáltotta függetlenségét - 1941. április 10.
Még hidegebb napok 1944. október 17.
Horthy kormányzó levele Sztálin marsallhoz - 1944. szeptember vége
Horthy megbízottai Moszkvában aláírták az előzetes fegyverszüneti megállapodást - 1944. október 11.
Horthy proklamációja a rádióban - 1944. október 15.
Lengyelország újra a térképen

Képgaléria

Írom a könyvet Trauban (horvát neve: Trogir), 2017. aug. 7. Az alsókalocsai (Kárpátalja) skanzenben a magyar és a cseh "elnyomásra" emlékeztet, 2017. szept.