Utolsó frissítés: 2021-02-03

Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum?

1. kötet: Trianon történelmi tévedése

1. kötet Trianon történelmi tévedése
Részletesen leírom amit Trianonról (1920. június 4.) tudni illik, kifejtem, hogy Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség, és újszerűen bemutatom, hogy a Történeti-Magyarország területén belül miként húzták meg Csonka-Magyarország határát, és hogyan szabdalták szét az utódállamok az ezer éves Történeti-Magyarország testét.

2. kötet A trianoni diktátum korrigálása
Célom annak ismertetése, hogyan lehetett enyhíteni az első kötetben (Trianon történelmi tévedése) részletezett békediktátum hatalmas tévedésein. Milyen lehetőségei voltak és azt hogyan használták ki a húszas, harmincas évek politikusai? Áttekintést adok az 1920–1941 közötti időszakban véghezvitt okos, türelmes, szerteágazó és gigászi tevékenységről, amely elvezetett az elcsatolt területek több, mint a felének a visszaszerzéséhez. Ez végre meghozta a kitartás gyümölcsét a magyarság számára, felborult az addig erőszakkal fenntartott status quó, és a magyar politika helyzetfelismerése a magyarlakta területek visszaszerzését eredményezte. Magyarország területe 93,1-ről 172,2 ezer km²-re nőtt, azaz a Történelmi-Magyarország jó fele visszatért – 52,9%. A 9 300 000 (Trianonkor 7 000 000) lakos 14.683 300-ra bővült. 1941-re nagyjából kialakult a magyar etnikai határ, amit az antant urai nem vettek figyelembe a nagyban hirdetett elveik ellenére sem. Elemzem, lett volna-e még lehetőség több területet visszaszerezni, vagy máshonnan (például Ukrajnából) pótolni magunkat? Rávilágítok arra is, hogy ez a siker mennyire tette kiszolgáltatottá Magyarországot.

3. kötet Trianon bosszúja
A kötet címében is kifejezi a mondanivalót. Rávilágítok, hogy amelyik ország részesült Trianonkor (1920) a Történeti-Magyarország területéből, az 1941-ig vagy megszűnt (Ausztria, Lengyelország. Fiumei Szabadállam), vagy felbomlott (Csehszlovákia, Jugoszlávia), egy pedig alaposan megcsonkult (Románia). Egyedül Magyarország területe növekedett.

+1 kötet A párizsi diktátum és kudarca
A ráadás kötetben azt fogom bemutatni, hogy az 1941-ig visszatért területeket miért nem tudtuk megtartani. Ugyanakkor azt is elemzem, hogy az újabb békeparancs (Párizs, 1947. február 10.) sem oldotta meg a problémákat a Kárpát-medencében, azóta is folyamatos az országok megszűnése (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió), újak alakulása, a határok változása. És továbbra sincs nyugalom. (Megjelenik: a párizsi békeparancs 75. évfordulója előtt, 2021 októberében).

A könyveket a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület adja ki és forgalmazza (tel: +36/30/353 4565; e-mail: batarzsbotond@freemail.hu). A mondanivalót számtalan térkép, színes és fekete–fehér kép, bélyeg, bélyegző, emlékív, képeslap illusztrálja.

A páduai fegyverszünet (1918. november 3.) és napjaink közötti száz évben bekövetkezett
államhatár-változások a Történeti-Magyarország területén

Észak, északkelet
– Magyar Királyság északi határa (egy része 1939. március 15-től újra Magyarország határa; ma: egy-egy része a mai szlovák-cseh, szlovák-lengyel, szlovák-ukrán határ)
– Trianoni magyar–csehszlovák, román–csehszlovák, csehszlovák–lengyel határ
– Trianon után nemsokkal a lengyel–csehszlovák falucserék
– Trianon után nemsokkal a román–csehszlovák falucserék
– Trianon után Csehszlovákia belső határai és változásai (pl. Kárpátalja)
– Csehszlovák kiserődök (kisantant erődrendszere)
– A III. Birodalomhoz csatolt terület határa (pl.: Dévény)
– A III. Birodalom katonai felvonulási területének határa a mai Szlovákia területén
– 1938-ban visszakapott terület határa (I. bécsi döntés: 1938. november 2.)
– 1939-ben visszakapott terület határa (Kárpátalja; 1939. március 15.)
– Árpád-vonal völgyzára (Cziróka-völgy)
– Csehszlovák–lengyel határkiigazítások a müncheni egyezmény következményeként (1938-ban)
– Csehszlovák–lengyel határkiigazítások Csehszlovákia szétesésekor (1939-ben)
– Szlovák–lengyel határkiigazítások Lengyelország lerohanása után (1939-ben)
– Párizsi békediktátum (1947. február 10.) után magyar–csehszlovák (ma: magyar–szlovák), magyar–szovjet (ma: magyar–ukrán), csehszlovák–szovjet (utána szlovák–szovjet, ma: ukrán–szlovák) határ
– Párizsi békediktátum után a csehszlovák–lengyel határ
– Csehország és Szlovákia szétválása után az új határ mentén terület átadása (1997-ben)
Kelet
– Magyar Királyság és a Román Királyság határa 1918. május 7-ig (egy része 1940-től újra Magyarország és Románia közötti határ; ma: Románia belső területén található)
– Magyar Királyság és a Román Királyság határa a bukaresti béke (1918. május 7.) után (ma: Románia belső területén található)
– Trianoni magyar–román határ (megegyezik a párizsi ill. a mai határral)
– Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság határa Trianon után a Bánátban
– Nagy-Románia kialakulása
– Károly-vonal (kisantant erődrendszere)
– Szovjet–román határváltozások (három alkalommal)
– 1940-ben visszakapott terület határa (II. bécsi döntés: 1940. augusztus 30.)
– Hunyadi-állás körkörösen védhető zászlóaljtámpontjai
– Szent László-állás erődítései az ezer éves határon
– Árpád-vonal völgyzárai
– A Székelyföld körkörösen védhető zászlóaljtámpontjai
Dél
– Magyar Királyság déli határa a Román Királyság határától az Osztrák Császárság határáig 1918-ban (egy része 1941. április 11-től újra Magyarország határa; ma: román–szerb ill. magyar–horvát határ)
– Magyar Királyság határa Fiume körül (1918-ban)
– Fiume hovatartozásai 1918 után
– Trianoni magyar–délszláv határ (mely megegyezik a párizsi határral, ill. a mai magyar–szlovén, magyar–horvát, magyar–szerb határral)
– Horvátország és Szerbia belső határának változásai a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (későbbi neve: Jugoszláv Királyság) idejében (többször is)
– A kisantant erődrendszere Jugoszláviában
– 1941-ben – a Délvidék felszabadításakor – kialakult magyar határ
– Szerbia és Horvátország határa a II. világháború alatt
– A délszláv háború után kialakult határok: Szlovénia, Horvátország, Szerbia (1991–1992)
Nyugat
– Magyar Királyság és az Osztrák Császárság ezer éves határa
– Trianoni magyar–osztrák határ
– Trianon utáni korrekciós határ (mely megegyezik a párizsi határral, ill. a mai határral)

Érdekesség
A Történeti-Magyarország határának hossza: 4166 km
1941 áprilisában Magyarország határának hossza: 3491 km
A mai Magyarország határának hossza: 2233 km
A megváltozott államhatárok, államszerkezetek hossza: kb. 12.580 km
Ahol sem az államhatár, sem a két oldalán található országok nem változtak: 237 km
Ennyi változás ennyire rövid idő (száz év) alatt ilyen kis területen soha nem fordult elő
a történelemben, hogy kb. 12. 580 km-en változott meg az államhatár, államszerkezet, és
mindössze a 237 kilométeres Kötegyán–Nagylak határszakasz maradt változatlan, és a két
oldalán mindvégig Magyarország, ill. Románia volt (és ma is) található.
Sárgás: kiegészítő határszakasz.
A fehérrel írt határvonalak mind változtak. A pirossal írt trianoni magyar–román
határból az északi rész, a Nagyhódos–Kötegyán szakasz a II. bécsi döntéssel
visszakerült Magyarországhoz, a Kötegyán–Nagylak szakasz maradt változatlan.

 A témával kapcsolatban megjelent írásaimból:

Fiume történetéből
Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon (1919. október 20).
Nagy-Románia kialakulása
A legbátrabb város (Cvitas fortissima) ünnepére Balassagyarmat – (1919. január 29).
Stjepan Radić és a magyarok
A soproni népszavazás kierőszakolása (a velencei egyezmény) 1921. okt. 13.
Létrehozták a független Lengyel Királyságot - 1916. november 5.
A trianoni békediktátumról
A hazatérés napja Zajtán - 1920. július 4.
Románia átállt a II. világháborúban - 1944. augusztus 23.
A felvidéki magyarok jogfosztása - 1945. augusztus 2. - A sokat emlegetett Beneš-dekrétumok következményei a magyarokra nézve
Szlovénia függetlenné vált - 1991. június 25.
Lengyelország Kárpárok-menti határa az utolsó száz évben
Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon - 1919. október 20.
A kisantant létrejötte - 1921. június 7.
Antonescu, a román diktátor
Észak-Erdély felszabadult (A második bécsi döntés) – 1940. augusztus 30.
Jugoszláv Királyság nevet vette fel a délszláv állam - 1929. október 3.
Horvátország kikiáltotta függetlenségét - 1941. április 10.
Még hidegebb napok 1944. október 17.
Horthy kormányzó levele Sztálin marsallhoz - 1944. szeptember vége
Horthy megbízottai Moszkvában aláírták az előzetes fegyverszüneti megállapodást - 1944. október 11.
Horthy proklamációja a rádióban - 1944. október 15.
Lengyelország újra a térképen

Képgaléria

Írom a könyvet Trauban (horvát neve: Trogir), 2017. aug. 7.	Az alsókalocsai (Kárpátalja) skanzenben a magyar és a cseh "elnyomásra" emlékeztet, 2017. szept.