Utolsó frissítés: 2021-03-28

Teleki Sámuel Kulturális Egyesület

 Az oldal szerkesztése folyamatos.

Alapszabály 2021. 02. 18.

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület
1994. január 11-től végzett tevékenységéről
(röviden)

Általános
1994. január 11-én alakult Teleki Sámuel Természettudományi és Kulturális Egyesület néven a veszprémi METESZ-székházban. Tevékenységünk egy részét önállóan, más részét – mivel nincs épületünk, helyiségeink, adminisztrációs apparátusunk stb. – partnerekkel közösen valósítottuk meg. 1999. április 19-től egy ideig közhasznú egyesületként működtünk.

Az Egyesület célja és feladatai

1. A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület független és nyitott társadalmi szervezet, mely az egyetemes kultúra terjesztésében együttműködik az önkormányzatokkal, a tudományos, turisztikai és a kulturális egyesületekkel, intézményekkel, szervezetekkel a Magyarországon élők szak- és általános műveltségi viszonyainak növelése érdekében.

2. Az Egyesület célja: a lakosság

a/ önművelésének, továbbképzésének és tudása korszerűsítésének elősegítése ismereterjesztő rendezvények (pl. konferenciák, tanfolyamok, tanulmányutak, előadások, könyvbemutatók) szervezésével, ismeretterjesztő kiadványok, újságcikkek, könyvek, tananyagok készítésével, kiadásával és terjesztésével,

b/ a felnőttek iskolán kívüli tanulásának segítése, művelődési lehetőségeinek gazdagítása, a tudományos ismeretek terjesztése (pl. szabadegyetemek, népfőiskolák, akadémiák szervezésével),

c./ a fiatalok iskolarendszerű oktatásának kiegészítése, iskolán kívüli nevelése, a tehetségek gondozása (pl. táborok, tanfolyamok, szakkörök, vetélkedők, kulturális és turisztikai mozgalmak szervezésével).

d./ Erejéhez mérten – materiális eszközökkel is – segíteni a rászorulókat (elsősorban a gyerekeket, a fiatalokat és a családokat).

e./ Kapcsolattartás (cserelátogatások, magyar anyagok kiküldése, nyelvtanulás szorgalmazása, részvétel egymás rendezvényein, egymás országa értékeinek, nevezetességeinek, természeti szépségeinek stb. megismertetése) a határainkon belül és kívül élő magyarokkal, nemzetiségiekkel, magyar és nemzetiségi szervezetekkel.

Tevékenységünk

A legkülönbözőbb témákban biztosítottunk előadókat, közvetítettünk idegenvezetőket, tolmácsokat, szerveztünk tanulmányi kirándulásokat, városnéző sétákat, valamint öt országos hatáskörű konferenciát Veszprémben (pl.: az önkormányzatok működésének tapasztalatairól, az új rendeletekről stb.). Szerveztünk klubnapokat, melyen előadások, beszélgetések hangzottak el, pl.: a Teleki Sámuel útvonalát végigjáró Magyar Afrika Expedíció útjáról Galátz András, a régi Veszprémről Németh Sándor, az ásványokról Dékán Péter, az egészséges életmódról Dr. Gacs Mária, a természetgyógyászatról Raksányi Erika, a külföldön élő magyar emigrációról a hajdani veszprémi polgár, Serényi István bevezetőjével.
A Teleki család és Petőfi Sándor népszerűsítéséért is sokat tettünk. 1995 óta dr. Teleki János elnök minden alkalommal, delegációnk ötször részt vett szeptember első vasárnapján az erdélyi és partiumi magyarság második legnagyobb kulturális ünnepségén, a Koltón tartott Petőfi-napokon, ahová elvittük az anyaország üzenetét. Itt, Teleki Sándor kastélyában volt Petőfi – naplója szerint – a legboldogabb. A részvétel mellett 1997-ben 24 koltói gyermeket, 1998-ban 40 koltói felnőttet és gyermeket láttunk vendégül csere alapon.

Úgy éreztük, Petőfi kultuszát Veszprémben is kötelességünk terjeszteni. Batár Zsolt Botond ügyvezető elnök az 1948/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából kezdeményezte, hogy a Megyeház téren lévő Petőfi-táblát koszorúzzuk meg hagyományteremtő szándékkal. Petőfi Sándor ugyanis százötven évvel azelőtt, 1848. március 5-6-án Veszprémben tartózkodott, és a párizsi forradalom hírének hatására itt fogalmazódott meg benne a magyarországi forradalom lehetőségének gondolata. Ehhez csatlakozott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprémi Tagozata, és utána Veszprém Város Önkormányzata, a Városi Művelődési Központ, a Veszprémi Hagyományőrző Egyesület. Az első – és a rotáció alapján – a 2002. évi ünnepi megemlékezést Batár Zsolt Botond tartotta.

Rendezvényeink közül kiemelkedett az 1995 októberében szervezett Teleki Napok. Az alkalmat névadónk, Teleki Sámuel afrikai expedíciójának százéves évfordulója adta. Volt országos gyermekrajz pályázat „Teleki Sámuel Afrikában” címmel, Dr. Teleki János elnök bemutatta a magyar közéletben mindig progresszív szerepet vállaló Teleki családot, kiemelkedő tagjait. Az országban tíz középiskola, illetve kollégium és mintegy hét civil szervezet vette fel a Teleki család valamely tagjának a nevét. Közülük tizenegy képviseltette magát a rendezvényen és ismertette tevékenységét. A „Teleki család a magyar történelemben” címmel a Teleki család bármely tagjának nevét viselő középiskolai intézmények részére meghirdetett vetélkedőt – hét csapat közül – a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium nyerte a veszprémi Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium előtt. A Teleki Sámuel Afrikában című országos gyermekrajz pályázat kiállítási anyaga a Magyar Afrika Társaság közvetítésével Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen is bemutatásra került.

Névadónkra tekintettel feladatunknak tartottuk Fekete-Afrika kultúrájának, történelmének népszerűsítését is. Ezért hirdettünk – az 1995-ös sikeren felbuzdulva – 1996-ban „Magyar utazók, felfedezők Afrikában” címmel országos gyermekrajz pályázatot, 1998 májusában a Városi Művelődési Központtal közösen Afrika-napot (játszóház, országos gyermekrajz pályázat kiállítása Magyar utazók, felfedezők Fekete-Afrikában címmel, előadás az afrikai kultúrákról, afrikai népi együttes fellépése).
1996-ban – amerikai mintára, de ma már mintegy száz ország példája alapján – kezdeményeztük Veszprémben és a megyében az apák napját. Ezt elevenítettük fel 2001-ben a veszprémi Helyőrségi Művelődési Központtal közös rendezvénysorozattal. A nemzetközileg elfogadott napon, június harmadik vasárnap délelőttjén „Az én apám” címmel műsorral egybekötött vidám vetélkedőt rendeztünk pályázó apák és gyermekeik részére, délután „A mi apánk” címmel hat fős csapatok részére meghívásos alapon rendeztünk emlékezetes vetélkedést. Megalakulásunk óta – Dr Nagyné Zsigmond Éva gondozásában – nyolc alkalommal szerepeltünk a megye általános és középiskolásainak évente meghirdetésre kerülő „Ami a szívedet nyomja” című vers- és prózaíró pályázat kiírói között, és szép díjakat ajánlottunk fel a tehetséges gyermekeknek. Nevezetes évfordulókon vetélkedők kiírásában, szervezésében, forgatókönyv írásában, zsűrizésében is részt vettünk. Így került sor 1994-ben Kossuth halálának 100., 1995-ben a II. világháború végének 50., 1998-ban a forradalom és szabadságharc 150., 1999-ben a Föld napja, valamint 2000-ben az államalapítás 1000. évfordulója alkalmából általános iskolások részére szervezett vetélkedőkre. 2001-ben segítettünk megvalósítani a veszprémi Helyőrségi Művelődési Otthon által szervezett – Veszprém városára kiterjedő – öt hetes „Nyaraljunk együtt 2001-ben!” rendezvénysorozatot. 2002 nyarán az Ausztráliai és Új-Zélandi Magyarok Szövetségével és a Magyar Művelődési Intézettel közösen gyermekrajzpályázatot hirdettünk „Ausztrália magyar gyermekszemmel” címmel. Az országból és a határon túlról 1700 pályamunka érkezett. A legjobb kétszázat december 9–20. között kiállítás keretében bemutattunk a Budai Galériában, melyet Ausztrália főkonzulja nyitott meg. Mintegy háromszáz pályamunkát kivittünk Adelaide-be, ahol bemutattuk az Ausztráliai és Új-Zélandi Magyarok XII. Találkozóján. A kiállítás ezután több helyen is látható volt, többek között Sydneyben, egy középiskolában. 2003-ban a Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére országos gyermekrajzpályázatot hirdettünk a Magyar Kultúra Alapítvánnyal közösen „II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca” címmel. A 107 pályamunkát július 11-étől az Alapítvány Budai Várban található székházában, október 28-ától Újpesten, az Ady Művelődési Házban, november 30-ától az Alsónémediben, az Opál Házban mutattuk be. 2005-ben az Új-Zélandi Magyar Szövetséggel közösen „Új-Zéland gyermekszemmel” címmel hirdettünk gyermekrajzpályázatot. Batár Zsolt Botond ügyvezető elnök 2006. január 15-én Wellingtonban a Fészek Klubban, január 27-én Christchurch-ben a Magyar Házban nyitotta meg a 26 pályamunkából álló kiállítást. A gyerekek örültek az ajándékba kapott Magyarországról, Budapestről szóló kétnyelvű DVD-knek.

Elindítottuk és a kezdetekben támogattunk környezetvédelmi szakkört, tini klubot a veszprémi Városi Művelődési Központ Március 15. úti Klubkönyvtárában, ásványbarát kört a tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskolában, valamint az ajkai Nagy László Városi Művelődési Központban.

Többször szerveztünk 9–14 év közötti gyermekeknek történelmi (törökkori, lovagkori), nyelvi (német, angol), ásványgyűjtő, diákköltők és írók nyári táborokat Zircen, valamint törökkori tábort Balatonszepezden, tíz napos vártúrát a Balaton-felvidéken, társrendezői voltunk 2001-ben az ajkarendeki helytörténeti-környezetvédelmi, illetve a történelmi tábor megrendezésében. 1998 őszén egyesületünk kezdeményezte Veszprémben a Haszkovo–Jutasi Úti Lakótelepen élő mintegy háromszáz anyagilag hátrányos helyzetű gyermek részére karácsonyi ünnepség rendezését (játszóház, műsor, megvendégelés, ajándék), melyhez később több szervezet (Gizella Baráti Kör, Corvina Egyesület) és intézmény (Városi Művelődési Központ Március 15. úti Klubkönyvtára, Helyőrségi Művelődési Otthon) is csatlakozott. 2000-ben sikerült Egyesületünknek komoly összeget nyerni pályázaton anyagilag hátrányos helyzetű gyerekek mikulás napi és karácsonyi rendezvényeinek támogatására. Így kezdeményezésünkre a Haszkovo–Jutasi Úti Lakótelepen ebben az évben már mikulás napkor is tudtunk ünnepséget rendezni mintegy négyszáz lakótelepi gyermeknek a Bem–Széchenyi Általános Iskolában. 2001-ben különböző társadalmi szervezetekkel és a HEMO-val közösen rendeztünk gyermeknapot 150, Mikulás ünnepséget 250, karácsonyi ünnepséget 300 szociálisan hátrányos helyzetű gyermeknek.

A Teleki Egyesület fontosnak tartotta a Magyar Örökség és Európa Egyesület által alapított Magyar Örökség Díjnak, valamint a díjazottak tevékenységének megismertetését, népszerűsítését. Ez a díj 1995 óta évente 4 alkalommal kerül megítélésre, s ezen alkalmakkor egy-egy díjazott bekerül a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába. A díjátadás minden alkalommal felemelő, szép ünnepség keretében zajlik a díjhoz méltó helyszínen, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díjazottak – személyek, illetve csoportok – szerte a világban tettek a magyarságért – akár tudományos, kulturális területen, vagy akár az „emberség” terén. Ezeknek a díjátadó ünnepségeknek a lebonyolításában is segítően részt veszünk, szerepet vállalunk 2004 óta.

A 2010-es években mások által kiadott ismeretterjesztő könyvek terjesztésével foglalkoztunk. 2019-től létrehoztuk a saját könyvkiadásunkat, és azóta csak ezeket a könyveket terjesztjük.

Az Országhatártúra mozgalmat 2015. március 15-én indította el Batár Zsolt Botond. Ennek keretében az egykori és a mai országhatárokon szervezett túrákon résztvevők feltérképezik, lefényképezik az adott helyszínek emlékeit, s az ottani nevezetességekről is olvashatunk majd a később megjelenő kötetekben. Az országhatártúrák több szakaszon már zajlanak (Délvidék, Kárpátalja, Őrvidék), s cél az, hogy a további szakaszok is folyamatosan bekapcsolódjanak.

Nagykőrösön 2020-ban – hagyományteremtő szándékkal – részt vettünk a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján (június 4.) tartott megemlékezésen és koszorúzáson a Templomkertben lévő kopjafánál, valamint az Arany János-megemlékezésen (október 22.) Arany János szobránál.

Batár Zsolt Botond könyvbemutatóit és Dósa István Magyarország történetét bemutató kiállítását is támogatta Egyesületünk 2019 óta.

Alkalmi postai bélyegzők
A Magyar Posta háromszor emlékezett meg alkalmi bélyegzővel Egyesületünk tevékenységéről: 1995. augusztus 7-én a zirci törökkori ifjúsági táborról, 1995. október 7-én a veszprémi Teleki Napról, 1996. június 18-án a balatonszepezdi ifjúsági táborról.

Kiadványaink
– Batár Zsolt Botond: A félhold és a kétfejű sas árnyékában (A magyar történelem a világ bélyeg kiadásának tükrében) címmel 1996-ban, az 1100. éves emlékbizottság támogatásával könyvet adtunk ki.

– Batár Zsolt Botond: Trianon történelmi tévedése c. könyvét 2019-ben adtuk ki.

– Batár Zsolt Botond: A trianoni diktátum korrigálása c. könyvét 2020-ban adtuk ki.

– Batár Zsolt Botond: Trianon bosszúja c. könyvét 2020-ban adtuk ki.

– Batár Zsolt Botond: Miért igazságtalan a trianoni békediktátum c. könyvét 2021-ben adtuk ki.

– Nyolc képeslapot adtunk ki a Megyei Könyvtár támogatásával, négyet a Teleki Sámuel Afrikában, négyet pedig a Magyar utazók, felfedezők Afrikában című gyermekrajzpályázat legjobb munkáiból.

– A filatéliát kedvelők örömére – a Teleki Egyesület bevonásával – dr. Hermann István, Dósa István, Batár Zsolt Botond hiánypótló emlékíveket adott ki 2018 óta: Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-ban, Az Osztrák–Magyar Monarchia felosztása, A Kárpát-medence 1918–1922, A Kárpát-medence 1941-ben, A Kárpát-medence 1950-ben, A Kárpát-medence 2018-ban, A magyar Szent Korona országai az 1915. évi középcímerben, Magyarország állami címerei 1918-tól napjainkig, Magyarország állami zászlói 1918-tól napjainkig, Határváltozások a Kárpát-medencében 1918-tól. A népszerűsítésben, a terjesztésben is részt vesz a Teleki Egyesület.

Elismeréseink
Programjainkat, pályázatainkat számtalan újság, több TV-csatorna propagálta. Tevékenységünkről többször jelent meg hosszabb beszámoló, ismertető, méltató cikk. 2001-ben elnyertük a Veszprém Megye Kiváló Civil Szervezete kitüntetést.

2020. december 31.


A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület
„Kárpát-medencei gasztronómiai fesztivál”
c. rendezvénye

(Cifrakert, Arany Napok keretében, 2021. szeptember 5. vasárnap)

Védnők: Földi László országgyűlési képviselő
Fő támogató: Toldi Miklós Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (Nagykőrös)

Program
10.00–10.15 Gasztronómia rendezvény megnyitása
Nagy Balázs alpolgármester úr és dr. Somlai György, a Teleki Egyesület elnöke
10.15–13.00 között Csapatok főzési bemutatója
13.00–13.30 Értékelés
Földi László úr mellett dr. Kanyó Terézia, a gasztronómiai könyv társszerzője és Batár Zsolt Botond,
a Teleki Egyesület ügyvezető elnöke és a gasztronómiai könyv másik társszerzője.
12.30-tól Kóstolás kóstolójeggyel, receptek cseréje

Tervezzük meghívni
– A magyarországi nemzeti kisebbségek szövetségeit (képviselet, csapat, díj)
– Partnertelepüléseket (képviselet, csapat, díj)
– A világ minden pontjáról főzőcsapatokat

Szórólap kiadása
Szórólapot kívánunk kiadni a rendezvényre, mely az Arany Napokat is felölelné. Egyesület adná ki (előnye: független szervezet, nem párt, nem állami intézmény), nem lenne benne napi politika, se választási propaganda. Ennek köszöntőjére Földi László urat kérnénk fel, majd védnökök, támogatók bemutatása.
A szórólap hagyományteremtő jelleggel akarjuk elindítani. Ez ennek a rendezvénynek a beharangozója, a rendezvény alatt pedig szócsöve lenne. A nagykőrösi emberek, cégek bemutatása, keresztrejtvény, a főző csapatokról előzetes, receptek ismertetése, a résztvevő nemzetiségi kisebbségek szövetségei, partnertelepülések rövid bemutatása stb. Kiírnánk egy fotópályázatot az Arany Napokon készült legjobb képek címmel. Egy másik pályázat: Arany János süteménye, melyet csak korabeli alapanyagok felhasználásával lehet elkészíteni, és ezt hozni kell. A sütemény, a keresztrejtvény és a fotópályázatnál is a díjak mellett a helyi lapban és az önkormányzat honlapján is megjelennének a képek, ill. a nevek. (A Country Tours egy utazást már díjnak felajánlott.)

A gasztronómiai könyv

Batár Zsolt Botond – Dr. Kanyó Terézia:
A Kárpát-medence történelmi gasztronómiája

(A Kárpát-medence valamelyik részét valaha birtokló országok jellegzetes ételei, italai)

A Kárpát-medence gasztronómiája azoknak az országoknak a jellegzetes ételeit, italait mutatja be, amelyek a honfoglalás óta bármikor részesedtek a Történeti-Magyarország testéből (Trianon óta Magyarországon kívül 12 ország van ilyen: Ausztria, Olaszország, Németország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Oroszország/Szovjetunió, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia). És szerepelni fog benne a magyarság (pl: gulyásleves, tepertős pogácsa), valamint az elcsatolt területen élő magyarok jellegzetes ételei, italai (pl: a bécsi magyar jellegzetes ételek: az Eszterházyakról elnevezettek, pl.: rostélyos, csirkemell, torta; vagy a székelyek jellegzetes süteménye: a kürtőskalács). Emellett bemutatjuk a régebbi időszakban a Történeti-Magyarország területéből is birtokló két országnak a gasztronómiáját is (Törökország, Franciaország). A mai Magyarországon elismert nemzetiségek közül, akinek országa szerepel a fentiekben, azoknak a gasztronómiáját az országoknál ismertetjük (horvátok, lengyelek, németek, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok). Néhány nemzetiség soha nem volt Magyarországon államalkotó nemzet, de mivel itt élnek közöttünk, az ő gasztronómiájukra is kitérünk (bolgárok, görögök, örmények).
Tervezünk – évente egyszer – Nagykőrösön kulináris találkozóhelyet a fentebb említett nemzetek gasztronómiájának bemutatására, melyen a Kárpát-medence történetét is népszerűsítjük.
A Kárpát-medencében egy közös jövőnk van a megmaradásért, a fennmaradásért. Ennek egyik legfontosabb része az itt élő nemzetek egymás szokásainak, ünnepeinek, vallásának, hagyományának, életmódjának a megismerése és elfogadása. A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület ezért tartja egyik feladatának a könyv kiadását és a hozzá kapcsolódó rendezvények szervezését, hogy a sokszínű gasztronómia lehetőségének terjesztésével hidat teremtsünk a nemzetek között egymás ételeinek és italainak kipróbálásán, megszeretésén, akár saját étrendbe iktatásán keresztül.

Tartalomjegyzék (1. és 2. kötet)

(1. kötet keményborítású könyv formátumban)
I. Előszó

II. A magyar gasztronómia

III. A Trianon utáni időszak
1. Az osztrák és a bécsi magyar konyha
2. A német konyha és a magyarországi német nemzetiség konyhája
3. A cseh konyha
4. A lengyel konyha
5. A szlovák és a felvidéki magyar konyha
6. Az ukrán, valamint a kárpátaljai magyar és ruszin konyha
7. Az orosz és a szovjetunió népeinek jellegzetes konyhája
8. Az erdélyi magyar és román konyha
9. A szerb és a délvidéki magyar konyha
10. A horvát konyha
11. Az olasz konyha
12. A szlovén konyha

IV. A régebbi történelmi időkből
14. A török konyha
15. A francia konyha

V. A fentieken kívüli magyarországi nemzetiségek gasztronómiája
16. A bolgár konyha
17. A görög konyha
18. Az örmény konyha

(2. kötet CD-n)
VI. Receptgyűjtemény

VII. Konzerválási szokások


Nagykőrös, 2021. február 24.



Határjárók a Kárpátokban 2021. július 15–18.

(Csomagokat nem kell vinni.)

2021/XIX. évf. Sósmező – Nagy-Rönk-csúcs – Kalabucs-csúcs – Sóbérc-csúcs – Meszták-tető – Putna-patak – Kis-Baszka-patak
(3 nap, 66 km)

O. nap, csütörtök (július 15.)
16.00 indulás Csíkszeredából
18.00 érkezés Ojtoz-telepre, Anselmo fogadó
18.00 –19.30 Bunkerek, kaszárnyák, Rákóczi-vár megtekintése Ojtoz-telepen
20.00–22.00 Közös vacsora és bemutatkozás az Anselmo fogadóban
22.00–23.00 Lefekvés
Szállás, étel, ital fizetős

1. nap, péntek (július 16.)
Ojtoz-patak – Nagy Runk – Fenyőhegy – Halas-csúcs – Leány-patak – Kászon-patakok – Kalabucs-csúcs (alvás sátorban a hegyen): 14–16 km
5.00 ébresztő
6.00 indulás Sósmezőre (csomagok maradnak)
7.00 indul a túra

2. nap, szombat (július 17.)
Kalabucs – Lipse-patak – Sóbérc – Meszták-tető – Jáhoros-patak – Nyáguly-ház (Gresu) (alvás az országút mellett sátorban vagy panzióban. Itt tud találkozni a hegyi csoport a völgy csoporttal): 14–15 km
5.30 ébresztő
7.00 indulás

3. nap, vasárnap (július 18.)
Putna-patak – Zabola-patak – Murdán-patak – Gor-patak – Gyergyó-patak – Kis-Baszka: 36 km
4.3o kelés
5.00 indulás
Quad+utánfutó: 6–10 km