Utolsó frissítés: 2021-02-08
Miért igazságtalan a trianoni békediktátum?TARTALOM |
|
| Előszó Történeti áttekintés 1. fejezet Miért igazságtalan a trianoni és a párizsi békediktátum? |
|
| “Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg” (Stanley Baldwin (1867–1947) brit miniszterelnök | |
| 2. fejezet 2.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia területe |
|
| (1914-ben: 675 900 km²) | |
| 2.2. A Magyar Királyság területe | |
| „Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!” (Petőfi Sándor) | |
| 2.3. A Magyar Királyság határai a páduai fegyverszünetkor (1918. november 3.) | |
| 2.3.1. A Magyar Királyság északi határa 2.3.2. A Magyar Királyság keleti határa 2.3.3. A Magyar Királyság déli határa 2.3.4. A Magyar Királyság nyugati határa 2.3.5. Fiume határa |
|
| 3. fejezet Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség, folyamatosan alakult ki (1914. június 28.–1920. június 4.) |
|
| Magyarország az egyedüli ország a világon, amelyik saját magával határos. | |
| 4. fejezet A Történeti-Magyarország felosztása (1919. szeptember 10.–1930.) |
|
| A történeti Magyar Királyság területe 324,411 km²; lakossága: 20 886 487 (ebből az államalkotó magyar és horvát: 11 688 929, nem államalkotó 9 197 558) fő volt. Elcsatoltak: 232,4 ezer km²-t (71,4%); 13 271,4 ezer (63,5%) lakost (ennek 25,0%-a, 3 319 600 magyar, a magyar nemzet 33,0%-a). | |
| 4.1. A trianoni békediktátum (1920. június 4.) | |
| „Az a magyar, akinek fáj Trianon.” (Galambos István történész) | |
| 4.2. A Csehszlovák Köztársaság és Csonka-Magyarország közötti határ kialakítása | |
| (1924. február 16-ig tartott) | |
| 4.3. A Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti határ kialakítása | |
| a Történeti- Magyarország területén (1925. április 23-ig tartott) | |
| 4.4. A Csehszlovák Köztársaság és a Román Királyság közötti határ kialakítása | |
| a Történeti-Magyarország területén (1930-ig tartott) | |
| 4.5. A Román Királyság és Csonka-Magyarország közötti határ | |
| kialakítása (1925. június 27-ig tartott) | |
| 4.6. A Román Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság közötti határ | |
| kialakítása a Történeti-Magyarország területén (1924 júniusáig tartott) | |
| 4.7. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és Csonka-Magyarország | |
| közötti határ kialakítása (1922 május végéig tartott) | |
| 4.8. A Fiumei Szabadállam határának kialakítása | |
| (1920. november 12-ig tartott) | |
| 4.9. Kis-Ausztria és Csonka-Magyarország közötti határ kialakítása | |
| a Történeti-Magyarország területén (1923. március 9-ig tartott) | |
| 5. fejezet Csonka-Magyarország konszolidálása és lépésről lépésre haladása a trianoni békediktátum semmissé tételéért (1920. június 4.–1941. április 16.) |
|
| A területi gyarapodások befejeztével Magyarország területe 93 073-ről 172,2 ezer km²-re, a Trianonkor 7 600 000 lakos 14.683 300-ra nőtt. | |
| 5.1. A negatív epizódok: Habsburg IV. Károly visszatérései 5.2. A bilincs szorításában: a kisantant, a Balkán-antant és a balti antant |
|
| 5.2.1. Kisantant 5.2.2. Balkán-antant 5.2.3. Balti antant |
|
| 5.3. Lépésről lépésre Trianon teljes bukásáig (1920–1941.) | |
| „Nem lesz béke Európában, ha az új államokat megterheljük irredentizmussal.” (Lloyd George brit miniszterelnök, 1920) | |
| 5.3.1. Az erőgyűjtés, a kivárás időszaka (1927. április 5-ig) | |
| „Egy békeszerződés nem lehet sírbolt!” (Benito Mussolini olasz miniszterelnök) | |
| 5.3.2. A Felvidék magyarlakta területeinek visszaszerzéséig (1938. november 2-ig) | |
| „Amikor Benes olyan lakosság Csehszlovákiához való csatolását követelte, amely a népek önrendelkezési elve szerint más államhoz való csatlakozása mellett döntött volna, félresöpörte a tényeket. (Lloyd George brit miniszterelnök, 1920) | |
| 5.3.3. Kárpátalja visszacsatolásáig (1939. június 23-ig) 5.3.4. Észak-Partium, Észak-Erdély és a Székelyföld hazatéréséig (1940. október 8-ig) 5.3.5. Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Muravidék visszatéréséig (1941. április 16-ig) 6. fejezet A Történeti-Magyarország területéből részesült országok dicstelen sorsa is a trianoni békediktátum igazságtalanságát bizonyítja |
|
| „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”. (Apponyi Albert) | |
| 6.1. Trianon után minden nemzet, nemzetiség mindenki ellen | |
| „Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” (Stanley Baldwin (1867–1947) brit miniszterelnök) | |
| 6.2. Az egyes államok és a Magyar Királyság viszonya az első világháború utáni időszakban (1941-ig) | |
| „Ez nem béke, csak fegyverszünet húsz évre” (Ferdinand Foch francia marsall, főparancsnok) | |
| 6.3.1. Cseh–Szlovákia létrehozásától (1918. november 14.) megszűnéséig (140.500 km²; 1939. március 15.; a Harmadik Német Birodalom, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország osztoztak rajta) | |
| „Ugyanez történt a csehekkel és szlovákokkal, akik kissé elhamarkodottan döntöttek úgy 1918-ban, hogy egy közös államban találhatnak helyt maguknak”. (Lucian Boia román történész) „Szlovákia nem egyéb, mint egy mítosz.” (A francia külügyminisztérium tanulmányából, 1918.) | |
| 6.3.2. A kárpátaljai ruszinok sikertelen küzdelme önazonosságukért | |
| „Kárpátukrajna új Piemontként az egységes Nagy-Ukrajna magva lesz német protektorátus alatt.” (Egy német tábornok 1938. december) 6.3.2.1. Kárpátalja területe, határa, autonómiája 6.3.2.2. Kárpátalját miért vették el Magyarországtól 1920-ban? 6.3.2.3. Kárpátalja lakosságának alakulása 6.3.2.4. Éhezés Kárpátalján a trianoni békediktátum egyik következménye 6.3.2.5. A ruszinok küzdelme önazonosságukért, a huculok küzdelme önállóságukért, a magyarok küzdelme megmaradásukért 1918 végétől |
|
| 6.4. Nagy-Lengyelország kialakulásától (1918. november 1.) a megszűnéséig (389,500 km²; 1939-ben a Harmadik Nagynémet Birodalom, a Szovjetunió, Szlovákia, Litvánia osztoztak rajta) | |
| 6.5. Nagy-Románia megteremtésétől (1920. június 4.) megcsonkulásáig (295.000 km²-ből 105.000 km²-el kevesebb; 1940-ben a Szovjetunió, Magyarország és Bulgária kapott belőle) | |
| „Románnak lenni nem nemzethez tartozást, hanem foglalkozást jelent.” (Szólás-mondás Sztálini környezetében) 6.6. Nagy-Szerbia létrehozásától (1918. december 1.) Jugoszlávia darabokra hullásáig (247.000 km²; 1941. április 6-án; Horvátország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, a Harmadik Nagynémet Birodalom osztoztak rajta) „Jugoszlávia nem természetes államalakulat, mindössze történelmi tákolmány.” (Magyar Nemzet – Magazin, 2014. április 12.) „Mi a szerbek, horvátok és szlovének föderációját akarjuk a horvát nemzet részére külön kormánnyal... Ha nem adnak nekünk elégtételt, akkor az elszakadásra irányuló törekvések nagy európai válság esetén az állam széthullását fogják előidézni.” (Macek, a horvátság vezetője; 1938. tavasza; Revue de Paris) |
|
| 6.7. A Fiumei Szabadállam kialakulásától (1919. szeptember 12.) a megszűnéséig (25 km²; 1924. január 27-én az Olasz Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság felosztotta) | |
| 6.8. Az Osztrák Köztársaság megalakulásától (1918. november 12.) a megszűnéséig (83.800 km²); 1938. március 12-től a Harmadik Német Birodalom része | |
| 6.9. A kisantant erődvonalai Csonka-Magyarország határán | |
| „A románok érdemtelenül kaptak hatalmas területeket a világháború után.” (Vlagyimir Putyin orosz elnök) | |
| 6.10. Államférfiak, történészek a trianoni békediktátumról | |
| „Trianon a győztes jogán született, nem volt sem etnikai, sem történelmi, sem földrajzi, sem morális létjogosultsága.” (BZsB) | |
A könyvet a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület adja ki és forgalmazza (tel: +36/30/353 4565; e-mail: batarzsbotond@freemail.hu).
A mondanivalót 744 fekete-fehér és színes oldalon 63 térkép, 249 színes és fekete–fehér kép, képeslap, levelezőlap, 302 bélyeg, bélyegző, emlékív illusztrálja.
Ára boltban: 7900,- Ft
Ára a Teleki Egyesületnél kedvezményesen (dedikálva): 5990,- Ft