Utolsó frissítés: 2016-06-25
Ha kapcsolatba kíván lépni velem :Batár Zsolt Botond
1193 Budapest, Táncsics u. 2.
Nagykőrös, 1946. december 14-én, este 20 óra.
1953–1954. Általános iskola - Sárospatak
1954–1959. 27. számú (hejőcsabai) Általános Iskola - Miskolc
1959–1961. 17. sz. (Kossuth utcai) Általános Iskola - Miskolc
1961–1965. Földes Ferenc Gimnázium – Miskolc
1966–1971. Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar középiskolai történelem szakos tanári és népművelési előadó diploma - Debrecen
1975. Idegenvezető képzettség
1965–6. Egyetemi előfelvételi alatt:
1965. Borsod-Miskolci Népművelési Tanácsadó, munkatárs
1966. Új-Miskolci Pályafenntartás, Miskolc, segédmunkás
1971. július 1.–1973 Miskolc megyei jogú Város Tanácsa VB. Művelődésügyi Osztály művészeti főelőadó.
1973–1977 József Attila Járási Városi Művelődési Központ igazgató, Berettyóújfalu
1977. január 16.–1987. Megyei Művelődési Központ osztályvezető, Veszprém
1987. december 1.–1996. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Veszprém városi szervezetének titkára
1996. január 1.–1998. Gyermekek Háza igazgató, Szekszárd
1998.– 1999. Teleki Sámuel Kulturális Egyesület igazgató, Veszprém
1999–2000. Veszprémi Civil Iroda irodavezető
2000. november 1.–2002. május 30. Művelődési Központ igazgató, Veszprém
2002–2006. december 15. Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kultúra Alapítvány, Budapest, szakreferens
2006. december 15-től
Nagykőrösön született
1946. december 14-én, este 20 órakor. Bár a személyi igazolványában 15-e van beírva, de édesanyja
(Kiss Margit) a halálos ágyán bevallotta,
hogy egy nappal hamarabb született a saját családi házukban, de 1946-ban este
nem lehetett bejelenteni, és ami még fontosabb volt, édesapja (Zoltán) is december
15-én született (1914-ben), így azt az érdekességet, hogy apa-fia ugyanazon
a napon látott napvilágot, nem akarták elrontani.
1948-ban ő volt az országos gyermeknapi
plakátokon.
Általános iskolai tanulmányait Sárospatakon kezdte, ahol szülei tanárok voltak. Édesapja a Református Gimnáziumban, édesanyja Hercegkúton tanított. Édesapját meghívta a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegédnek a matematika tanszékre, amit ő elfogadott. Zsolt Botond így Miskolcon a 27. számú (hejőcsabai) Általános Iskolában folytatta a tanulmányait, majd a 7-8. osztályt a 7. számú (Kossuth utcai) Általános Iskolában fejezte be. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban 1965-ben érettségizett kitűnő eredménnyel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-népművelés szakára kérte a felvételét. Abban az időben az volt a rendelkezés, hogy ha a fiúk megfelelnek a felvételi előírásoknak, csak előfelvételit nyerhetnek, az egyetem előtt egy évig pedig sorkatonai szolgálatot látnak el. Neki sikerült a tizenkétszeres túljelentkezés ellenére bekerülni, de csak előfelvétellel. Szeptember 1-én, a behíváskor azonban kiderült, hogy magas vérnyomása (180/130) miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra, ezért hazaküldték. Az egyetem ekkor sem vette fel, hanem előírta, hogy 9 hónapig dolgozzon. Ezt a Borsod-Miskolci Népművelési Tanácsadónál kezdte. Itt betekintést nyert az egész megye hálózati, módszertani népművelési tevékenységébe, és alkalmanként gyakorlati feladatokat is ellátott. A Tanácsadó azonban 1965. december 31-én beolvadt az akkor indult Rónai Sándor Megyei Művelődési Központba. Ekkor Zsolt a vasútnál, az Újmiskolci Pályafenntartás segédmunkása lett. Mindig szívesen emlékezik erre az öt hónapra, a krampácsolásra, a vagonpakolásra. Az akkori korban szép fizetést is kapott, és elment belőle két hétre nyaralni a Krímbe.
Középiskolai történelem
szakos tanári és népművelési
diplomáját 1971. június 26-án
kapta meg. Egyetemi
évei alatt
– különböző művelődési
intézményekben – rendszeresen tartott
klubesteket,
vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat. 1968-ban a
miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Házban
– az országban az elsők között –
nyári gyermekfoglalkoztatást vezetett, 1968
őszétől pedig ugyanitt a Hélios Ifjúsági
Klub irányítására kérték fel.
Még újságot is megjelentettek, amelyben
klubéletük ismertetése mellett
helytörténeti kutatásaikról is
beszámoltak. Harmad és negyedéves egyetemista
korában az egyetem vezetése rábízta a
Kossut Lajos Tudományegyetem többszáz
hallgatója részére szervezett ún.
téli népművelési gyakorlatot három megye
falusi kultúrházaiba. Első írásai is ez
időben jelentek meg az Egyetemi Élet c. folyóiratban.
Népművelés szakot végzettek 45 éves találkozóján, Budapest – 2016. június 3.
1971–1973 között Miskolc megyei
jogú Város Tanácsa VB. Művelődésügyi
Osztályán dolgozott főelőadóként. A
városi szintű rendezvények, a helyi művészeti
élet és az ismeretterjesztés művészeti
ága tartozott munkakörébe. Ismeretterjesztő
előadásokat tartott, kiállításokat nyitott
meg, a Ki mit tud? városi rendezvényeit szervezte, a
Fesztivál egyik rendezője volt, cikkeket írt. Ezek
mellett a Megyei Művelődési Központ
felkérésére rendszeresen tartott
módszertani előadásokat, bemutató
foglalkozásokat a megye területén is. Érettségi elnökségeit
az egyik legelőkelőbb elfoglalásának tartja.
Néhány dokumentum
Képek
Mivel lakásproblémáját
nem tudta megoldani, 1973-ban – pályázat
útján – a berettyóújfalui
Járási és Városi Művelődési
Központ igazgatója lett. Itt munkatársaival a
városi népművelődési tevékenysége
mellett a nagy területű berettyóújfalui
járás közművelődési
tevékenységét is koordinálta,
irányította. E mellett a debreceni Megyei Művelődi
Központ felkérésére rendszeresen tartott
előadásokat, konzultációkat, módszertani
eligazításokat Hajdú-Bihar megye
népművelőinek is. Szakmai területen elsősorban a munkahelyi
művelődés lehetőségeivel és az
ifjúság körében végezhető
kulturális tevékenységgel foglalkozott. A helyi
Arany János Gimnáziumban mint óraadó
tanár kezdte pedagógusi
pályafutását.
Néhány dokumentum
Képek
A művelődési központ ünnepségén, 2014. november 21.
1995-ben édesanyja és felesége
halála nagyon megrázta, depresszióját fiai
tanácsára úgy kívánta
gyógyítani, hogy ideiglenesen más városba
ment dolgozni. 1996. január 1-től másfél
évig – annak megszűnéséig – a
szekszárdi Gyermekek Háza igazgatója volt. E
rövid idő alatt is sikerült nívós
tevékenységet kialakítani, nagy lendületet,
más formákat és módszereket bevinni a
tevékenységbe, mint pl.: megvalósítani a
tartalmas művelődés keretét, a Gyermekvilág
klubot; új stílusú tanulmányi versenyeket,
vetélkedőket honosított meg; elindította
Szekszárdon az Apák Napját; létrehozta a
gyermekek és az ifjak kötetlen
szórakozására a Diákkaszinót; a
hátrányos helyzetű gyermekek részére
megrendezte a karácsonyt, a Szilvesztert; az
általános iskolások és a
középiskolások (SzEKSZ)
diákönkormányzatainak helyet adott,
tevékenységüket patronálta stb.
Mivel élete során jóval
több ideig dolgozott megyei szinten, mint városin,
és mert igény is volt rá, a Gyermekek Háza
tevékenységét ez irányba is
bővítette. Jó munkakapcsolatot alakított ki a
városban működő megyei intézmények
munkatársaival (Pedagógiai Intézet,
középiskolák, könyvtár, múzeum,
levéltár). Intézményébe befogadta a
Bezerédj Pál Általános Iskola
tanulócsoportjait is. Pályázataikat (gyermekrajz,
művészeti csoportok bemutatói, tanulmányi
versenyek stb.) mindig legalább megyei szintre
írták ki. Az öt napos
pályaválasztási börzében a megyei
fenntartású középiskolák is
bemutatkoztak a Gyermekek Háza épületében.
Táboraikban is fogadtak a megye területéről is
gyermekeket, a diákönkormányzatok
foglalkozásaira a városkörnyék gyermekei is
jártak. Több kiállítást is
vándoroltatott sikeresen a Gyermekek Háza Tolna
megyében.
A népművelési
tevékenysége mellett bekapcsolódott
Szekszárd közéletébe is. Létrehozta a
Tolnai Népújság Magazin
mellékletében a Gyermekvilág rovatot. Egy
év alatt több mint 40 ismeretterjesztő cikket írt a
Népújságban és a Szekszárdi
Vasárnapban. Külön öröm volt
számára, hogy Zsolt és Levente fia is több
cikket írt a rovatába. A Szekszárd 1. TV
társadalmi-közéleti adásait szerkesztette
és vezette. Különösen a beszélgetős
műsorok tetszettek neki, pl.: Torgyán Józseffel, Durai
Miklóssal, Lezsák Sándorral, valamint a TV
Híradóba készített szívesen
anyagokat, pl.: Dávid Ibolyával, Kuncze Gáborral
stb.
Néhány dokumentum
Képek
Batár Zsolt huszonhat
évig élt és tevékenykedett Veszprém
városában. Először a mai Városi
Művelődési Központ jogelődjében dolgozott több
mint egy évtizedig módszertani
osztályvezetőként, utána a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulat (TIT) városi titkára,
végül a HM Honvéd Kulturális Kht
Veszprémi Intézményének igazgatója
volt.
2002. március 25-én felterjesztették a
város által alapított Gizella-díjra. Ezek
az ajánlások majdnem teljességgel
összefoglalták Batár Zsolt Botond Veszprémben
végzett tevékenységét.
Felterjesztés Gizella-díjraA Honvéd Baráti Kör és a Gizella Baráti Kör Veszprémért Egyesület Batár Zsoltot Gizella-díjra felterjeszti.Batár Zsolt
huszonhat éve él és tevékenykedik
Veszprém városában. |
|
|
|
Kenyeres
Miklós elnök Honvéd Baráti Kör |
Kőhegyiné
Szita Bernadett |
Közművelődés
Civil széra
Teleki Egyesület
Jutasi városrész
Támasz Alapítvány
A Függetlenek
és Civil Szervezetek Veszprémért egyesület
2002-ben képviselőnek indította Veszprém
városban az önkormányzati választáson.
Az idegenvezetés fakultáció óraadó tanáraként – éveken át –
oktatott és érettségiztetett a balatonalmádi Kéttannyelvű Gimnáziumban, a
veszprémi Lovassy László Gimnáziumban és a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban
Idegenvezetéshez
kapcsolódó tantárgyak (Magyarország
nevezetességei, Európa kiemelkedő nevezetességei,
idegenvezetés módszertana,
művészettörténet, vendéglátó-
és szállodaismeret) tanítása,
Veszprém város és Budapest 1-1 napos
helyszíni bemutatása az idegenvezetők
képzésében a Veszprémi Egyetemen és
a Vendéglátóipari, Kereskedelmi és
Idegenforgalmi Szakközépiskolában folytatta a
2003–2004-iki tanévben is.
Idegenvezetők országos
vetélkedője: Felmenő rendszerben szervezték az
Országos, a Fővárosi és a Megyei Idegenforgalmi
Hivatalok. A több száz jelentkező közül a megyei
és fővárosi selejtezők után az országos
döntőbe 72-en kerültek, ahol Batár Zsolt az előkelő
10. helyet szerezte meg, megelőzve a hivatásos idegenvezetőket.
A Magyar Camping és Caravanning Club Veszprém
megyei elnöke. Több országos kempingtalálkozó szervezője.
A rendszerváltás utáni lehetőséget megragadva
egy régebbi ismerősével létrehozta a Batár Touristot. A veszprémin kívül iroda
nyílt Ajkán és Esztergomban is.
Néhány dokumentum
Cikkek Veszprém városról és megyéről
Veszprém Megyei Kortárs Lexikon
(Kiadta: Veszprém Megyei Önkormányzat
Közgyűlése - Batár Zsolt 66 sorban szerepelt benne fényképével
illusztrálva)
Az ezeréves magyar-svéd kapcsolatokról
2015. november 14. Budapest, Wekerlei Kultúrház és KönyvtárAusztrália látnivalói, magyar emlékei
2015. március 11. BudapestFerencvárosA magyarhorvát 800 éves közös haza
2015. április 20. Alsóörs 2016. március 7. Alsóörs
II. Rákóczi Ferenc születésnapi ünnepségén Berettyóújfalu, - 2015. március 27.
Miskolcról indultam, Miskolc - 2015. április 17
Ha kapcsolatba kíván lépni vele : | Batár
Zsolt Botond |